Mosolygó robot segíthet az autista gyerekek terápiájában

A Luxemburgi Egyetem kutatói szerint QTrobot jelentheti a jövőben az igazi terápiás kapcsolatot az autista gyerekek, szüleik és gondozóik között. Egy kis robotikai startup nemrég összerakta azt az alig hatvan centis mesterséges intelligenciát, amelyet támogató mosollyal, szeretetteli arckifejezésekkel és ölelő karokkal szerelt fel.

Bár a kisgyerek méretű robot arca valójában egy LCD-kijelző, és ölelésre kész karjait is csak a klasszikus funkcionális formára öntötték, érzelmeket kifejező jelenléte miatt komoly szerepe lehet a társas környezetet nehezen viselő, sajátos fejlesztést igénylő gyerekek szocializációjában. Mert nemcsak lát, hall és beszél, de nem verbális jelekkel is képes kommunikálni: arckifejezései mellett testtartásával és gesztikulációjával a támogató, megnyugtató, biztonságot adó beszélgetőpartner szerepét tölti be – írja cikkében a Futurism.com.

A szakértők szerint a mindennapi kommunikációt stresszhelyzetként megélő, kapcsolattartási nehézséggel járó Autizmus Spektrum Zavarát (ASD) mutató gyerekek számára a humanoid robot komoly segítséget nyújthat az értékes szociális készségek elsajátításában. Az ilyen nehézségek leküzdésének megtanulása egyrészt az iskolai beilleszkedés miatt, másrészt később, a mindennapok szorongásmentes megélése miatt válik fontossá.

A robot szerepének terápiás hatását 15, négy és tizennégy év közötti ASD-szindrómával diagnosztizált gyereken tanulmányozták. Összesen két alkalommal találkoztak velük, egyszer egy terapeutával beszélgettek, egyszer pedig a kis robottal. Egyik interjún sem töltöttek öt percnél többet, és mindkét esetben ugyanazokat a kérdéseket tették fel nekik. A három kérdést követően egy rövid történetet meséltek, megkérdezték a gyerekektől, hogy tetszett-e nekik, majd a beszélgetést vezető arra kérte őket, hogy utánozzák néhány mozdulatát.

A kísérlet során a kutatók két dologra voltak kíváncsiak: egyrészt, hogy a gyerekek ugyanúgy képesek-e figyelni és utánozni a robotot, mint az embert. Másrészt arra, hogy a robot jelenlétében csökken-e a kényszeres arc-, kéz- vagy testmozgásuk. Ezért a videófelvétel alapján minden gyereknél megszámolták, hogy összesen hányszor nézett a beszélgetést vezetőre, megmérték minden egyes pillantásuk idejének hosszát, és, hogy hányszor sikerült utánozniuk a kért mimikát vagy mozdulatot. A számok összesítése után pedig arra jutottak, hogy a gyerekek hosszabb ideig voltak képesek figyelni a robotra, és jóval kevesebb grimaszt és akaratlan mozgást mutattak a robot jelenlétében.

A QTrobot a Luxemburgi Egyetem keretein belül működő, mesterséges intelligencia-fejlesztésein dolgozó LuxAI startup legújabb projektje, amely évek óta igyekszik a robotokat az oktatás és az egészségügy szolgálatába állítani. A robot tesztelésével kapcsolatos legfontosabb kutatási eredményeket augusztus végén a RO-MAN (Robot and Human Interactive Communication) konferencián mutatják majd be, amely évek óta az intelligens gépek, robotok és emberek között zajló interaktív kommunikációval foglalkozik. Bár a kísérletet elemző kutatók egyelőre nem merik kijelenteni, hogy a QT bot hosszabb idejű használata ugyanolyan hatásos lehet az ASD-gyerekek kezelésében, mint az egyébként már bevált kognitív viselkedésterápia. De egyre biztosabbak abban, hogy az ilyen jellegű mesterséges intelligencia segíti a szociális beilleszkedésüket és csökkentheti a mindennapi társas környezetben érzett szorongásukat.