Telefonközpont, digitális számítógép, floppy-lemez, szövegszerkesztő, és a plazmatévé működési elve. A feltalálók világnapja alkalmából összegyűjtüttük a technológiai ipar tíz magyar származású úttörőjét, akiknek a mai modern digitális eszközök eljöveteléért hálásak lehetünk.
Puskás Tivadar (1844-1893) – a telefonhírmondó
A székely származású, de már Pesten született Puskás Tivadar a “telefonos újság”, vagyis későbbi nevén a Telefonhírmondó feltalálója, amelyet 1893-ban helyeztek üzembe Budapesten. A rendszer lényege az volt, hogy egy mikrofonba beolvasott híreket, színházi közvetítéseket a város egyéb pontjain is hallani lehetett. A telefonhírmondó korának leggyorsabb hírszolgáltató médiuma volt, a világon az első elektronikus hírszolgáltató közeg, vagyis a rádió és az internet őse. Sajnos Puskás maga nem sokáig élvezhette találmányának sikerét, ugyanis 1893. március 16-án váratlanul meghalt a Hungária Szállóban lévő lakásában – halálhírét pedig elsőként a Telefonhírmondó tudatta a világgal.
Nemes Tihamér (1895-1960) és Goldmark Péter Károly (1906-1977) – a színes televízió
A néhány évig a Telefonhírmondó főmérnökeként dolgozó Nemes Tihamér (a fenti képen balra) feltalálónak, illetve a fizikus Goldmark Péter Károlynak (a képen jobbra) egyaránt sokat köszönhet a televíziózás. Goldmark egy mechanikus, Nemes pedig elektronikus megoldást (képbontót) dolgozott ki a kép elektronikus továbbításának megoldására. Utóbbi 1953-ban közreműködött az első hazai kísérleti tévéadó megépítésében.
Goldmark húszéves korában önállóan összeszerelt egy bélyegméretű képet megjelenítő tévékészüléket, majd 1940-ben, már az Egyesült Államokban mutatta a be gyakorlatban is használható színes televízióját, és az amerikai CBS csatorna az általa kidolgozott módszerrel kezdte színesben közvetíteni műsorait. Egyébként az általa módszert használták a hosszan játszó, vagyis LP hanglemezek is, és ő találta fel azt is, hogy miként lehet elektronikus úton rögzíteni televíziós műsorok képét (még jóval a videomagnók érkezése előtt).
Tihanyi Kálmán (1897-1947) – a nagyfelbontású televíziózás
Egy másik magyar, Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstárolásnak nevezett eljáráson alapuló televíziórendszer, amelyek lehetővé tették a modern, nagyfelbontású képközvetítést. Ráadásul Tihanyi már nyolcvan évvel ezelőtt, 1939-ben kidolgozott egy olyan megoldást, amelynek segítségével akár falra is felakasztható, lapos kivitelű képernyők készíthetők. A korabeli szabadalmi leírás alapján ez a szerkezet tulajdonképpen a mai plazmatévék előfutárának tekinthető.
Neumann János (1903-1957) – a mai számítógépek működési elve
Az közismert, hogy Neumann János matematikus dolgozta ki a ma használatos, digitális számítógépek működési elvét: ezért állnak memóriából, processzorból, háttértárból és bemeneti-kimeneti eszközökből a mai digitális eszközök. Neumann az első elektronikus számítógép, az ENIAC építése során szerzett tapasztalatok alapján dolgozta ki a számítógépek optimális struktúráját. A ENIAC utódja, az EDVAC már ezen elvek alapján készült és állt üzembe 1951-ben.
Kozma László (1902-1983) – az első magyar elektromechanikus számítógép
De vajon ki építette az első magyar számítógépet, és hol működött? A MESZ-1-et, vagyis a MűEgyetemi Számológép-1 hivatalosan még nem számított teljes értékű számítógépnek, csak számológépnek, mivel nem volt teljes egészében elektromos működésű (mechanikus alkatrészei is voltak), másrészt nem lehetett benne programokat tárolni, futtatni azonban már igen.
Teljes egészében magyar fejlesztésű volt, tervezője, Kozma László irányításáva (Budai Lajos és Frajka Béla közreműködésével) 1956 és 1959 között építették meg, és tíz évig volt használatban a Budapesti Műszaki Egyetemen. A programokat beolvasni lyukkártyákról tudta, az eredményeket pedig egy villanyírógépen adta ki. Akit érdekel, az ősi számítógép ma is megtekinthető a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában.
Kemény János (1926-1992) – a BASIC programnyelv
Miután családja a negyvenes években az Egyesült Államokba emigrált, 1947-ben viszont már Albert Einstein tanársegédjeként dolgozott a Princetoni Egyetemen John G. Kemény, vagyis Kemény János György. Nevét két találmánya miatt is említhetjük: ő dolgozta ki az időosztásos számítógépet, amely révén egyszerre többen is használhatták egyeteme méregdrága komputerét. Ma pedig ugyanez a szisztéma teszi lehetővé a multitaskingot, vagyis azt, hogy akár telefonunkon, akár PC-n egyszerre több programot futtathassunk párhuzamosan. A hatvanas évek elején pedig Tom Kurtz nevű kollégájával megalkották a BASIC programnyelvet, amely a korábbi számítógépes nyelveknél jóval felhasználóbarátabban volt használható, és mivel ingyenesen lehetett használni, világszerte elterjedt. A nyolcvanas években a magyar gyerekek is e nyelv használatával ismerkedhettek a számítógépekkel.
Jánosi Marcell (1931-2011) – floppylemez
A pendrive-ok elterjedése előtt floppylemezeken hurcoltuk adatainkat: a nyolcvanas-kilencvenes években ráadásul a mágneslemezek kimondottan drágák voltak: ekkoriban még nem is volt széles körben ismert, hogy a floppy egyébként magyar találmány, egy Jánosi Marcell nevű gépészmérnök és feltaláló nevéhez fűződnek. Az általa kidolgozott MCD-1 nevű kazettás floppy 3 colos méretű volt, de a végül világszerte elterjedt, 3,5 colos “kisfloppy”-k nagyon hasonlítottak rá. Kár, hogy ebből Magyarország nem profitálhatott, mivel hagyta elúszni a nemzetközi szabadalmat.
Andy Grove (1936-2016) és Leslie Vadász (1936-) – az Intel chipgyártó cég
Budapesti születésekor Gróf András István néven anyakönyvezték, azonban már Andy Grove-ként (a fenti képen balra) vált világszerte ismertté mint az 1968-ban létrehozott Intel chipgyártó cég társalapítója (családjával az 1956-os forradalom után emigrált az USA-ba). Konkrétan ő volt a harmadik munkatársa a cégnek, amelynek termékeit számítógépek, okostelefonok és egyéb elektronikus eszközök millióiban használjuk manapság is. Az Intel 1971-ben készítette el a világ első, konzumer termékekbe szánt mikroprocesszorát, az Intel 4004-et, amelynek kifejlesztői között egy másik magyar emigráns is akadt: az 1936-ban született Leslie L. Vadász, azaz Vadász László.
Charles Simonyi (1948-) – a szövegszerkesztő, táblázatkezelő
A világ ötödik és hetedik űrturistája Simonyi Károlyként látta meg a napvilágot 1948-ban, középiskolásként egy szovjet Ural-2-es számítógép központját őrizte éjjeliőrként, az Egyesült Államokba pedig 1968-ban költözött ki. Egy barátja javaslatára 1981-ben megkereste Bill Gates-t, aki munkát ajánlott neki az akkor csupán néhány éve létező Microsoftnál. Kicsivel több mint két évtizedet töltött a szoftveróriásnál változatos vezető fejlesztői pozíciókban: többek közt ő állt a Microsoft Word szövegszerkesztőt és az Excel táblázatkezelőt megalkotó csoportok élén 2002-es távozásáig.
Igen
Nem
