A szelfi világnapját, “hivatalos” nevén a National Selfie Day-t 2014-ben egy amerikai lemezlovas, Rick McNeely hirdette meg először. Bár a hivatalos világnapok között hiába keressük június 21-edikén, az idén az amerikai McDonalds külön kampányt indított, amelyhez a #NationalSelfieDay hashtag használatával lehet csatlakozni Instagramon, Facebookon vagy egyéb közösségi platformokon. Íme:
A gyorsétterem csütörtökön a Frylus névre keresztelt, nagy sültkrumplira emlékeztető műanyag pálcikával ünnepli a szelfi világnapját, még külön honlapot is indítottak neki. Hogy mire való? Arra, hogy könnyebben meg tudd vele nyomni szelfizés közben a telefon képernyőjén megjelenő exponálógombot, miközben hamburgert falsz, és ketchuposok az ujjaid! Itt megnézheted videón is, hogyan kell használni.
De egyáltalán hogyan jutottunk el idáig?
A világ első szelfijét, vagyis önportréját egy Robert Cornelius nevű holland származású, de amerikai fotós készítette 1839 őszén. Corneliusnak még jóval nehezebb dolga volt, mint nekünk: a gépe eleve nagy és nehéz volt, nélkülözött minden automatikus beállítást. Eleve is csak kompromisszumokkal volt alkalmas önfotózásra, a fotósnak több mint egy percig kellett mozdulatlanul állnia az optika előtt, hogy
1839-ben a holland származású, amerikai Robert Cornelius (1809-1893) egy októberi (más források szerint novemberi) napon felállította apja vállalkozásának hátsó udvarán a fényképezőgépét, majd miután levette az objektívről a fényzáró sapkát, odarohant az optika elé. Valamivel több mint egy percet töltött mozdulatlanul a gép előtt, majd lezárta a fény útját, és ezzel az így elkészült fotográfia nemcsak a világ első fényképezőgéppel készített önarcképe (a Mai Manó Ház blogján meg is nézheted), hanem a világ első, embert ábrázoló portréja is lett. Cornelius ráadásul még nem is papírra, hanem egy ezüstözött rézlemezre fotózott, mivel dagerrotípuát készített magáról, arcképének előhívásához pedig higanygőzre volt szükség. Egyébként pont ugyanezzel a módszerrel készült az egyetlen ismert felvételünk Petőfi Sándorról 1844-ben.
Régen órákig készült a szelfi!
Szelfizésről mint tevékenységről hivatalosan 2013 óta beszélhetünk, ekkor került be ugyanis ez a szó az Oxford szótárba. Ekkorra már évek óta tartott a szelfizés hóbortja, boldog-boldogtalan önarcképeket osztott meg magáról és barátairól a közösségi oldalakon. Nem véletlen, hiszen ma már egy gombnyomás, és kész a felvétel – nem úgy, mint az analóg fotózás hőskorában: bár már a jobb filmes fényképezőgépek exponálását is lehetett időzíteni, így volt ideje a fotósnak a gép mögül az objektív mögé szaladnia. Ugyanakkor ahhoz, hogy a végeredményt is láthassuk, el kellett használni a film összes kockáját, ami ráadásul elég drága volt, ezért lehetséges, hogy a karácsonyi képeket mondjuk csak húsvétkor hívták elő – ráadásul maga az előhívás sem egy villámgyors, és nem is igazán otthon végezhető művelet volt.
A digitális fényképezőgépek megjelenése sokat gyorsított ezen, azonnal visszanézhettük a fotókat, viszont a kétezres évek elején még nem igazán voltak elérhetők olyan kamerák, amelyeken a szelfizés közben láthattuk is volna magunkat. Ez a lehetőség még az első kamerás mobilokról is hiányzott, azok kizárólag hátlapi kamerával rendelkeztek, ahogyan az első kamerás mobil, az Ericsson T68-as bemutatójából is kiderül.
A szelfikamerák a Skype és társai elterjedésével jelentek meg a mobilokon. Kezdetben a gyártók nem fordítottak túl nagy hangsúlyt a minőségükre, mert a videohívások minősége még nagyon alacsony volt. Az utóbbi években azonban már a kép-, és hangminőség is rengeteget javult, ráadásul a felhasználók is rászoktak arra, hogy magukat is előszeretettel belekomponálják a képeikbe, ha valami érdekeset csinálnak. Persze néha akkor is, ha csak mondjuk ruhákat vásárolnak.
A mai csúcskategóriás készülékek, mint például a Huawei P20 Pro már rendkívül szép szelfiket tudnak csinálni, ezen a modellen például az előlapi kamera 24 megapixeles felbontású, és különböző szoftveres algoritmusok is segítik a vonzó arcképek készítését. Az új iPhone-okkal pedig bárhol készíthetünk olyan szelfit, amin nem látszik mögöttünk a háttér, akár a villamoson állva is készíthetünk professzionális képet magunkról egy céges önéletrajzhoz.
Igen
Nem
