„Édesapám kerekesszékből nevelt fel. Fantasztikus ember volt. Többet kaptam abban a néhány évben, mint amit mások a többszöröse alatt megtapasztalhatnak. Ez a belső motivációm az idő tartalmas kihasználására és az életigenlésre jelenik meg a projektjeimben is” – ezt Pancsa Emese, a Tempo tervezője mondta, aki évek óta azon dolgozik, hogy olyan eszközöket tervezhessen, amitől egy kicsit mindenkinek jobb lehet a világ. ‘Ezzel az okosbringával például pedálozás közben lehet zenét komponálni az edzéshez, de fejlesztést igénylő gyerekek, fiatalok is használhatják terápiás céllal. Egy olyan eszközt szerettem volna létrehozni, aminek segítségével le tudom tenni a hétköznapok terheit, ezt pedig játékos módon, a zene által érhetem el. A zenével hangulatokat közvetíthetünk, érzéseket és energiákat adunk át. A Tempo segít megfeledkezni arról, hogy használata közben az egészségeden dolgozol” – fogalmazott Pancsa Emese a speciális kerékpár tervezője, aki ötletével néhány hete mesterszakos formatervezőként megnyerte a Budapesti Metropolitan Egyetem házi startup-versenyét. Tavaly nyáron projektjét a Magyar Innovációs Szövetség is elismerte Harsányi István Hallgatói Díjjal, de az építőművészek- és design kategória első díját is hazavihette a 2017-es Országos Művészeti Diákköri konferenciáról.
Pedálozni és tekergetni!
A Tempo nem csak egy formatervezett kerékpár. Egy emberi energiával működtetett hangszer, amelyen pedálozással adható meg a ritmus, a speciális kormánya pedig gyakorlatilag keverőpultként működik. A két markolat végeit ugyanis négy-négy, körgyűrűszerű tekerővel hosszabbították meg, amelyekre színes háromszög, kör, négyzet és X jelet applikáltak – pont úgy, mint egy játékkonzol joystick-jára. A tekerőkhöz nyolc különböző digitális zenealapot párosítottak, ezek tekergetésével lehet előcsalogatni a megkomponált zenét pedálozás közben. Az intenzívebb pedálozásból ritmusosabb zene születhet, de a felhasználó a harmóniát olyanra alakítja, amilyenre csak hangulata, kedve tartja.
A megkomponált zenét aztán elmentheti későbbre, hogy a számítógépén finomhangolja tovább, vagy ha elég izgalmasnak találta, akár posztolhatja is közösségi oldalára. Már készül az applikáció, amely zenei háttértárként működik majd a kerékpár mögött, és amely segítségével nemcsak saját dallamokat lehet felvenni és Bluetooth-szal az eszközre tölteni, de a dallamokból pedálozással egy újabb zeneszámot is mixelni.
Zenélő szobabringa, közösségi bútor, fejlesztő eszköz
A kerékpár funkcionalitásának kidolgozása, és az ergonómiai váztól a 3D-ben nyomtatott tekerők megtervezéséig minden alkatrész Pancsa Emese ötletéből született. Később aztán a projektbe Ujvári Dávid villamosmérnök barátja is beszállt, aki az elektronikai tervezésnek és a programozásnak lett felelőse. Emese alapvetően két célcsoportban gondolkodott. Egyrészt egy olyan közösségi bútort akart tervezni, amit a jövő munkahelyei teljesítménynövelő, preventív eszközként használhatnak a dolgozók mentális és fizikális állapotának támogatására. Másrészt, amikor az egyéni fejlesztést igénylő gyerekek és fiatalok is a figyelme fókuszába kerültek, még tudatosabban gondolta tovább a Tempot.
„Már érkezett megkeresés értelmi sérültek gondozásával foglalkozó alapítványoktól, akiknek szakmai visszajelzései arra inspiráltak, hogy az eszköz kialakítását számukra is könnyen használhatóvá tegyük” – utalt Emese arra, hogy a testi, lelki komfortérzet keresztmetszetében született kerékpár valójában alternatív zeneterápiás eszközként is képes működni. A kormányon például a gyerekek kedvéért festette színesre a piktogramokat, a tekerőket pedig azért mintázta domborúra, hogy a vakok és gyengén látók is könnyen beazonosíthassák a különböző zenealapokat.
De nem ez az első, speciális igényekre szabott, fejlesztést segítő ötlete. Korábban tervezett már egy olyan ülőbútort is, amelyet egy kerekesszék kerekeiből és hajtókarikáiból állított össze, és amelyben bárki a törökülés pozícióját felvéve nyugtató, meditatív állapotba ringathatja magát.
Jótékonysággal kombinálva kalapoznak
Az elmúlt néhány hónapban egyre több helyről érdeklődnek, hogyan tudnák a kerékpárt fejlesztő eszközként használni. Legutóbb Emesét egy alapítvány vezetője hívta fel azzal, hogy az Esély című tévéműsorban látta a Tempót, és szívesen felajánlana egy komolyabb összeget azért, hogy megvehesse az intézménynek. Emeséék nem fogadták el az összeget, inkább eldöntötték, hogy ha elindul a Kickstarter-kampányuk, akkor abban aktiválnak majd egy jótékonysági lehetőséget. Így a támogatók egyetlen nagyobb összegért cserében két kerékpárt rendelhetnek: egyet maguknak, egyet pedig egy rászoruló alapítvány számára adományként.
Amíg azonban a kampány elindul, lejárja a néhány hete elnyert holland Campus Mundi ösztöndíját. Így szeptembertől Groningenben újabb 6 hónapig tanulhat formatervezést, miközben igyekszik élni minden lehetőséggel, ami ezzel jár. Csiszolgatja például a szakmai angolját, hogy az eddig fejlesztett termékeiről nemzetközi környezetben is magabiztosan tudjon majd beszélni; és mivel megint tele a feje és a laptopja skiccekkel és ötletekkel, nagyon várja, hogy a holland művészeti egyetem jól felszerelt műhelyében önthesse formába azokat.
És, hogy honnan az ötlet?
„Édesanyámat 3 évesen veszítettem el, édesapám kerekesszékből nevelt fel. Nagyon sokat tett a magyar mozgáskorlátozott sportért, alapító tagja volt a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, és 12 éven át elnöke a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének. Nyolc éves koromtól kibővült a családunk a nevelőanyukámmal, Dani Gyöngyivel, aki paralimpikonként a téli és nyári sportokban is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet” – utalt Emese a családi háttérre, amely miatt gyerekkorát másnak, nehéz helyett különlegesnek nevezi, és ami pontosan megmutatja, mikortól lett számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás és az önmegvalósítás kérdése.
Édesapja akadálymentes blues kocsmája 20 évig volt meghatározó pontja a család és barátai életének, neki pedig egész korai elhatározása volt, hogy egyszer a tudásával fog segíteni másoknak az egyenlő lehetőségek elérésében. „Édesapámat 21 éves koromban vesztettem el még a gyermekkor vége, a kisfelnőttség küszöbén. Fantasztikus édesapa volt, többet kaptam abban a néhány évben, mint amit mások a többszöröse alatt megtapasztalhatnak. Ez a belső motivációm az idő tartalmas kihasználására és az életigenlésre megjelenik a projektjeimben is” – fogalmazott a fiatal tervező, majd hozzátette, a Tempo is azért született, hogy minél többet tudjon visszaadni, és így a használókat is hozzásegíteni valami még jobbhoz.
Az alábbi videó Pancsa Emese TEDx előadásáról készült, amelynek 5:25-től kezdődő szakaszában kiderül, hogy pontosan hogyan lehet előcsalogatni a zenét a bringából.
Ha érdekelnek a hasonló, technológiával kapcsolatos történetek, keresd fel Next by Telenor rovatot is a Kreatívon!
Igen
Nem
