Nem könnyű felismerni a Parkinson-kór előjeleit, pedig a hangszín megváltozása, a beszéd sebessége, a telefonon tárolt fotók és az elküldött sms-ek is sokat elárulnak arról, hogy érintett-e valaki a betegség kapcsán. Egy görög egyetem kutatócsoportja olyan applikációt fejlesztett, amely még azelőtt képes diagnosztizálni a betegséget, hogy az első tüneteket észrevenné magán a beteg.
A csak Európában 1,2 millió embert érintő Parkinson-kór és az egyéb krónikus idegrendszeri betegségek közös tulajdonsága, hogy a legtöbbször alig észrevehető tünetekkel kezdődnek, aztán fokozatosan egyre súlyosabb problémákat okoznak. Ma még mindig nincs megfelelő szűrés vagy speciális eszköz arra, hogy a betegséget a legkoraibb szakaszában felismerjék, és ezzel elkerülhetővé tegyék a betegek állapotromlását. Négy évvel ezelőtt azonban a Szaloniki Arisztotelész Egyetem vezetésével néhány orvosból és fejlesztőből álló csapat egy olyan technológiai megoldáson kezdett dolgozni, amely még idejében képes felismerni a betegség legelső tüneteit. Ötletüket a gépi tanulás és az okostelefonok érzékelő szenzoraira építették, az i-Prognosis projekt finanszírozásába pedig az EU is beszállt – írja cikkében a Phys.org.
740 ezren töltötték le az appot
Tavaly év végére készült el egy ingyenes telefonos alkalmazás, amelyet azóta 740 ezer felhasználó töltött le mobiljára, okosórájára vagy fitneszpántjára. Az app jelenleg Android rendszerre elérhető, és a Google Playről bárki érdelődő letöltheti.
A fejlesztés során egészséges és már Parkinson-betegséggel diagnosztizált emberekkel dolgoztak együtt, akikkel folyamatosan tesztelték, hogy a lehető legegyszerűbb és legkönnyebben kezelhető alkalmazás születhessen meg. Használatának első és legfontosabb lépése, hogy a felhasználó beleegyezzen abba, hogy a letöltés után folyamatosan adatokat fognak gyűjteni róla a telefonhasználati szokásai alapján.
Egy szoftver például rendszeresen monitorozza majd és elemzi a beszédhangját, érzékelni tudja, hogy melyik kezében és hogyan tartja a telefont, hogyan érinti ujjával a kijelzőt, milyen érzelmi töltöttségű sms-ket küld ismerőseinek, és a telefon tárolt fotókon mikor, hogyan és milyen módon változik az arckifejezése. Vagyis gyakorlatilag minden olyan apró információt észlel és tárol a felhasználóról, amelyet egyetlen orvos sem tudna összegyűjteni. Az okosórák és csatlakoztatott fitnesz-karkötők, amelyeket a felhasználók hosszabb ideig viselnek, még ennél is több adatot képesek begyűjteni. Az aktivitás, a testhőmérséklet, a pulzusszám és az alvási szokások megváltozását is érzékelik – ezek pedig a legelső tünetei a betegségnek.
Az applikáció mögé szigorú adatvédelmi rendszert húztak fel, a felhasználó személyes adatait titkosítással védik, letöltéskor pedig a neve helyett egy kódolt azonosítót kap. Mostanra annyi adat gyűlt össze, amelyet a Szaloniki Egyetem kutatócsoportjába is becsatornáztak, hogy az orvosok a kiértékelésekből már le tudnak vonni összefüggéseket és következtetéseket. Azokat a felhasználókat pedig, akiknél viselkedés- vagy állapotváltozásra utaló jeleket találnak, szakorvoshoz küldik. Az alkalmazás egyelőre androidos felhasználóknak, és csak Németországban, Görögországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban érhető el. A projekt vezetői 2020-ra azonban iOS-platformra és több európai országra is kiterjesztik, miközben remélik, hogy az alkalmazás egyre több embernek segít idejében felismerni a betegség legelső tüneteit, és az orvosokkal együttműködve a gyorsan romló, súlyosabb állapotot is elkerülni.
Arról, hogy a technológiai fejlesztéseknek egy új segédeszköz, applikáció vagy szoftver kapcsán milyen komoly szerepe lehet a betegek életkörülményeinek javításában, már itt a Kreatívon is többször írtunk ( pl. itt, itt és itt). De ilyen volt Haiyan Zhang, a Microsoft technológiai innovációkért felelős vezetőjének története is, aki az egykor grafikus dizájnerként dolgozó, Parkinson-betegségben szenvedő barátnője számára készített egy olyan karkötőt, amely apró rezgéseket tud küldeni a csuklójára, hogy csökkentse vagy akár teljesen megszüntesse kezének remegését. Történetüket tavaly a BBC saját gyártású, The Big Life Fix nevű dokumentum-filmsorozatában mutatták be, amelyben Zhang elmondta, a karpereccel nem az volt a célja, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen. Sokkal inkább az, hogy a kisfilm láttán mások is elkezdjenek gondolkodni azon, hogyan lehet a technológia segítségével tökéletesíteni ezt a módszert, hogy a jövőben minél több Parkinson-kórban szenvedő betegen lehessen vele segíteni.
Érdekelnek az ehhez hasonló technológiai vívmányok? Ha igen, keresd fel a Next by Telenor rovatot a Kreatívon!
Olvasd el tesztünket a WIWE-ról is, amely egy magyar fejlesztésű zsebkütyü, amellyel bárhol lehet EKG-t készíteni, és előre tudja jelezni a sztrókot is.